Az ördög a részletekben rejlik…
Hatványozottan igaz ez a lakberendezés világában…még inkább a lakberendező saját otthonában. Így történhetett, hogy mire a nappalink szóban forgó részlete elkészült, 25 verziónak és egy évnek kellett eltelnie. Viszont örömmel jelentem, most már valóban olyan, amilyennek elképzeltem!
A történet úgy kezdődött, hogy szerettünk volna egy bárszekrényt, ami lehetőleg nem földgömb formájú és mind stílusában, mind funkciójában megfelel az elképzeléseinknek. A kereskedelmi kínálatot alapul véve itt véget is ért volna a történetünk, hiszen sem színben, sem formában, sem árban megfelelőt nem találtunk hosszú hónapok alatt. Így jött az ötlet, hogy a párom közelgő szülinapjára magam készítek egy hozzánk illő bárszekrényt. A gondolatot tett követte: sok cinkossal és rengeteg munkával elkészült a meglepetés-szekrényke, ami ugyan messze nem tökéletes, de számunkra igazán szerethető.
Innen indultunk:
„Nagy rutinnal” rögtön egy magasfényű bútordarabot sikerült kifognom, úgyhogy végtelen mennyiségű csiszolás és dupla réteg alapozás következett. A legjobb pillanat, mikor végre elkezdődhetett a szín felhordása.
A bárszekrény a helyére került, de a hiányérzetem nem múlt el teljesen. Akasztottunk fölé egy képet a falra, de az valahogy nem volt az igazi. Eldöntöttem, hogy magam festek egy kékes alapszínű képet, és bár a festéket már korábban megvettem, mindig közbejött valami, ami miatt nem álltam neki a festésnek. Így jól jött, hogy konkretizálódott a fotózás időpontja – 2 napom volt elkészíteni a képeket. Szerencsére egy irodafelszámolásból megörököltem egy 3 részes IKEÁ-s képet, ezek közül kettőt felhasználva megszületett az én verzióm.
Rengeteg színt kikevertem, hol a palettán, hol a vásznon. Mivel a zöld akrilfestékem az éppen alvó fiam szobájában maradt, rögtönöznöm kellett, így némi ételfesték is került a tengerbe.
Végre! A pillanat, amikor enteriőrbe került a szekrényke és a részletekből összeállt az egész:
